 DVZLLEK OLDALAMON
Az oldal Clja nhny igazi rtkkel,tiszta szpsggel, nfeledt pillanattal lefkezni a rohanst, meglltani ,elgondolkoztatni, esetleg meghatni vagy megvni az erre jrt.
Veres Pter (1897-1970)
n nem mehetek el innen soha-sehova,
Nekem nincs tlevelem, nincs gazdag rokonom, nincs pnzes bartom,
milli srbaragadt paraszt a szomszdom.
ezeknek sorsa az enym, s az is marad rkre. 
Nekem csak trkp a nagyvilg,
taln sohase ltom Prizst, Rmt,
sohase ltom Amerikt, sem a dltengeri szigeteket;
barns folt marad szmomra a szikls spanyol fld,
s zld folt marad a szibriai steppe.
Azt mondta egyszer valaki, gy mondjk, egy grg blcs:
„adj egy szilrd pontot s kifordtom sarkaibl a vilgot."
n megtalltam azt a pontot, legalbb is nmagam szmra.
Ez a fld, amelyen lnk:
a szikss puszta, a ragads televny, a szalad homok
s a tzmilli magyar, aki benne l.
Hogy szp e a mi haznk, szebb-e, mint msok,
nem tudom, nem is keresem:
hogy fegyverrel hdtottuk, vagy munkval szereztk,
bekltztnk-e, vagy a fldbõl nõttnk:
mindegy ma mr - egyek vagyunk vele.
Napunk kzs a tbbiekkel, de a mi csirinkat is felbreszti,
a felhõk elszllnak, de esõjktõl a mi fveink is nõnek:
a msok szp s gazdag fldjt n ht nem irigylem.
Lbammal bokig jrok a magyar srba,
arcomat kicserzi az les pusztai szl,
szemeimet kicsire hzza a kemny sivatagi napfny;
gondjaim lehznak a fldre, vgyaim flemelnek a felhõk fl,
nincsen ms szmomra, mint emsztõ tprengs, forr vgyak s kemny akarat:
ide kell hoznunk a nagyvilgot,
ide kell hoznunk mindent, ami szp, ami j, ami nemes s amit rdemes.
n nem mehetek el innen soha-sehova,
Nekem nincs tlevelem, nincs gazdag rokonom, nincs pnzes bartom,
milli srbaragadt paraszt a szomszdom.
ezeknek sorsa az enym, s az is marad rkre.
Nekem csak trkp a nagyvilg,
taln sohase ltom Prizst, Rmt,
sohase ltom Amerikt, sem a dltengeri szigeteket;
barns folt marad szmomra a szikls spanyol fld,
s zld folt marad a szibriai steppe.
Azt mondta egyszer valaki, gy mondjk, egy grg blcs:
„adj egy szilrd pontot s kifordtom sarkaibl a vilgot."
n megtalltam azt a pontot, legalbb is nmagam szmra.
Ez a fld, amelyen lnk:
a szikss puszta, a ragads televny, a szalad homok
s a tzmilli magyar, aki benne l.
Hogy szp e a mi haznk, szebb-e, mint msok,
nem tudom, nem is keresem:
hogy fegyverrel hdtottuk, vagy munkval szereztk,
bekltztnk-e, vagy a fldbõl nõttnk:
mindegy ma mr - egyek vagyunk vele.
Napunk kzs a tbbiekkel, de a mi csirinkat is felbreszti,
a felhõk elszllnak, de esõjktõl a mi fveink is nõnek:
a msok szp s gazdag fldjt n ht nem irigylem.
Lbammal bokig jrok a magyar srba,
arcomat kicserzi az les pusztai szl,
szemeimet kicsire hzza a kemny sivatagi napfny;
gondjaim lehznak a fldre, vgyaim flemelnek a felhõk fl,
nincsen ms szmomra, mint emsztõ tprengs, forr vgyak s kemny akarat:
ide kell hoznunk a nagyvilgot,
ide kell hoznunk mindent, ami szp, ami j, ami nemes s amit rdemes.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
