Rudab�nya t�rt�nete

Rudab�nya k�z�pkori b�ny�szat�nak t�rgy�t a  k�lsz�nen   jelentkez�  barnavas�rcben tal�lhat� term�sr�z, �s  ez�sttartalm�  galenit k�pezte. Az itteni b�ny�szat az ez�st �s a r�z�rc kitermel�s�vel indult meg, majd hanyatl�sa ut�n a XVIII. sz�zad k�zep�n t�rt �t a vas�rc b�ny�szat�ra.

A nyelvt�rt�net a helynevek eredet�t magyar�zva azt �ll�tja, hogy   Rudab�nya   k�rny�k�n a honfoglal�s el�tt �s ut�na is kb.300 �ven kereszt�l szl�v n�pess�g �lt. Rudab�nya neve szl�v eredet�, Ruda  –�rcet jelent. A re� vonatkoz� els� �rott okm�nyok 1351-ben �s 1378-ban m�r b�nyav�rosokra jellemz� k�zigazgat�si �s b�r�i szervezettel rendelkezik. AXV. sz�zad k�zep�ig kir�lyi b�nyav�ros volt. Sorrendben a harmadik helyet foglalta el a fels� magyarorsz�gi b�nyav�rosok k�z�tt. Zsigmond kir�ly �tekfog� mestere, Per�nyi Istv�n 1437-ben a rudab�nyai templomba temetkezett. A k�templom m�lt� kifejez� volt az Anjou-kori b�nyabirtokosok vagyonoss�g�nak �s az itteni b�ny�szat jelent�s�g�nek.

A b�ny�szat a t�r�k id�kben teljesen megsz�nt.

1692 k�r�l Gvad�nyi S�ndor �jb�l elind�totta   a  r�zb�ny�szatot.

1759-t�l   1807-ig a b�kki vash�mor tulajdonosok  vas�rcb�ny�szatot folytattak  Rudab�ny�n.   A 19. sz�zadban indult meg a nagy�zemi vas�rc b�ny�szat, amely 1985-ig a v�gleges bez�r�s�ig az orsz�g egyetlen vas�rcb�ny�ja volt!

Kattints a k�pre     

Oldal tetej�re